Petőfi Sándor: "Itt születtem én ezen a tájon"
Két keréken a Kiskunságban
2023. szeptember 26-30.
Dunaújváros - Dunavecse - Szalkszentmárton - Tass - Kunszentmiklós - Szabadszállás - Izsák - Kiskőrös - Soltvadkert - Bugac - Kiskunfélegyháza
Dunaújváros.
A Dunán átívelő híd
a Kiskunságba
"Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg.
S a kedvemért ez egyszer -
Az isten áldja meg!"
SZALKSZENTMÁRTON
"Itt állok a rónaközépen,
Mint a szobor, merően.
A pusztát síri csend födé el,
Mint elfödik a halottat szemfödéllel.
Nagymessze tőlem egy ember kaszál;
Mostan megáll.
S köszörüli a kaszát...
Pengése hozzám nem hallatszik át,
Csak azt látom: mint mozog a kéz.
És most idenéz,
Engem bámul, de én szemem sem
mozdítom...
Mit gondolhat, hogy én miről
gondolkodom?"
Pest után Szalkszentmártonban írta
a költő a legtöbb - 112 - verset.
A szalki Petőfi-ház a költő születésének 200. évében felújítás alatt.
A mészárszék az udvarról nyílt,
itt óhatatlanul is a falra fröccsent a vér,
ezért állatvért kevertek a mészbe, és az
egész helyiséget pirosra festették.
"Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak.
Anyám, soká, örökkön él."
KUNSZENTMIKLÓS
De azért jól tudom ám, hogy
Mit míveltünk?
Ettünk, ittunk, táncot jártunk -
Táncot jártunk, énekeltünk"
"Amott virít Szentmiklósnak
Egy rózsája...
hej csak soha ne is néztem
Volna rája!
Vagy ha már megbűvölt édes
Arculatja:
Hadd lennék én, aki őtet -
Aki őtet leszakasztja!"
SZABADSZÁLLÁS
Petőfi Sándor szüleinek
jóléte, majd elszegényedése
"Ez a város születésem helye"-vallomással szellemi születése, eszmélése helyének tarthatta a várost, hiszen 22 hónapos korában Kiskőrösről átköltöztek Kiskunfélegyházára.
A Szabadszállási Helytörténeti Gyűjteményből:
Petőfi Sándor
születési helyét
Szabadszállás is a
magáénak vallja...
Eredeti berendezési tárgyak: az ágy, Petőfi keresztelésekor használt kancsó,
Petrovics István pipája.
A műfordítói szoborparkban
Ellen Niit (1928-2016) író, költő,
Petőfi Sándor műveinek észt fordítója.
Képek a szülői ház melletti Emlékmúzeumból
"Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,"
Szendrey Júlia /Ismeretlen festő ábrázolása/
"Hogy úgy egymást néztük,
Ily szókat ejtettem:
Ha mi most itt kővé
Válnánk mind a ketten?
Azt mondtad: nem bánnád;
Vajon miért mondtad?
Azért-e, hogy már az
Életet meguntad?
Oh vagy tán azért, hogy
Boldogság lenne rád,
Ha együtt maradnánk
Örök időkön át?"
https://cultura.hu/kultura/szendrey-julia-155-eve-halt-meg/?fbclid=IwAR1TFDhJbjmJTFK435_-bNpxyAGlq8WGvI6lQ2ukCLAkYtw4pixJYCRMoeI
BUGAC
"Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S pattogása hangos ostoroknak."
S kék virága a szamárkenyérnek;"
KISKUNFÉLEGYHÁZA
Az alföldi rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
"Cserebogár, sárga cserebogár!"
Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Ujra láttam végre születésem földét,
A szép Kiskunságot!"
"Végre ott a város,
Közepén a templom nagy komoly tornyával,
Szanaszét a város végén a szélmalmok
Széles vitorlákkal.
Ugy szeretek állni
A szélmalmok előtt! elnézem ezeket,
Amint vitorlájok hányja, egyre hányja
A cigánykereket."
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem."
"Lantom nagyon szeretne
Hallgatva állani,
Régóta van kezembe',
Már kopnak húrjai.
S amott a zugban kardom
Folyvást panaszkodik:
Hiába meddig tartom,
Az ítéletnapig?..."
*
Az idézetek forrásai:
Szülőföldemen, 1848
Egy estém otthon, 1844
Itt állok a rónaközépen, 1846
Jövendölés, 1843
Búcsú Kunszentmiklóstól, 1845
Az alföld, 1844
A XIX. század költői, 1847
Kinn a kertben voltunk..., 1846
Kiskunság, 1848
Lant és kard, 1844
gabor 2023.10.18.







































Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése