Amerikai kutatások szerint a rendszeres, egyszerre huzamosabb ideig mozgást végzők mentális állapota rosszabb azokénál, akik egyáltalán nem mozognak. A vizsgálódást azok körében végezték, akik havonta legalább 24 napon, alkalmanként 90 percnél többet edzettek intenzíven. A legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat utánajárt a témának.
Anna Lohmann munkaegészségügyi pszichológus szerint "valószínűleg arról van szó, hogy a teljesítménynövelés lelki eredetű probléma tünete, nem pedig a mozgásból ered a lelki probléma. A munkapszichológia mellett Lohman területe az elme és a test kölcsönhatásának kutatása is. "A rendszeres mozgás kétségtelenül hasznos tevékenység, de az ember nem arra van alkotva, hogy szinte vért izzadva eddze magát. Ilyen helyzetben a test már mondná, hagyd abba. Ha viszont az ember ismételten, továbbra is így folytatja, ez abból adódik, hogy meggyőződésévé rögzült: ez jó a testnek. Pedig ez tévhit."
"Nem mellékes az sem, milyen típusú emberek kezdenek ilyen jellegű tevékenységbe." Lohman úgy sejti, teljesítmény-központúság és kényszeresség áll a túlzások hátterében.
A kényszeres teljesítés hajtóereje - a munkapszichológus szerint - sok esetben a sebezhetőség és a meg nem felelés. A háttérben állhat a vágy megmutatni valamit, vagy menekülni valamitől. A kényszeresség kéz a kézben jár a táplálkozási zavarokkal, mert mindkettő kapcsolódik a bizonyos fokú igényességhez és a meg nem feleléshez.
A sportolás is okozhat negatív függőséget "A gondolat, hogy jobbnak kell lennem, mint tegnap voltam, borzasztó. Ez azt jelenti, hogy nem voltam elégséges tegnap, de ma és holnap sem leszek az. Igazából naponta kell, hogy másoknak megfeleljek."
A kényszeres teljesítés az élet más területein is jelen van. Lohman szerint terjedőben a depresszió, a munkahelyi kiégés és az önkínzó mozgás. Munkája folyamán gyakorta találkozik túlteljesítővel, aki a fárasztó munkanap után a futópályára indul bizonyítani.
Anna Sarle jóga- és pilatesoktató, personal trainer esetei között is vannak túlterhelt túlteljesítők, akik a kívánatosabb testalak építésének reményében már fizikai teljesítőképességük határainál járnak. Nincs megállás, mert ez számukra a feladással egyenlő: bírniuk kell, mert mások is bírják, a pihenés bűntudatot szülne. Sarle úgy látja, hogy az edzésadag meghatározásakor figyelni kellene a test jelzéseire is: ha nem regenerálódik a megterhelések közötti szünetekben, akkor valószínűleg túl sok, ami sok.
A lelki egészség megóvását segíti a változtatás a mozgáshoz való viszonyon, azaz a jobb közérzetért mozogni, nem pedig kizárólag az eredményt tartani szem előtt. Anna Lohman pszichológus is emlékeztet: időt kell szakítani a lazításra! Egy nehéz munkanap után a Netflix és a csokoládé néha hatékonyabbnak bizonyul, mint a futás.
12 08 2018 hs.fi nyomán gabor '18 08 13
https://www.hs.fi/kotimaa/art-2000005789022.html?utm_source=facebook&utm_medium=toimitus
Anna Sarle jóga- és pilatesoktató, personal trainer esetei között is vannak túlterhelt túlteljesítők, akik a kívánatosabb testalak építésének reményében már fizikai teljesítőképességük határainál járnak. Nincs megállás, mert ez számukra a feladással egyenlő: bírniuk kell, mert mások is bírják, a pihenés bűntudatot szülne. Sarle úgy látja, hogy az edzésadag meghatározásakor figyelni kellene a test jelzéseire is: ha nem regenerálódik a megterhelések közötti szünetekben, akkor valószínűleg túl sok, ami sok.
A lelki egészség megóvását segíti a változtatás a mozgáshoz való viszonyon, azaz a jobb közérzetért mozogni, nem pedig kizárólag az eredményt tartani szem előtt. Anna Lohman pszichológus is emlékeztet: időt kell szakítani a lazításra! Egy nehéz munkanap után a Netflix és a csokoládé néha hatékonyabbnak bizonyul, mint a futás.
12 08 2018 hs.fi nyomán gabor '18 08 13
https://www.hs.fi/kotimaa/art-2000005789022.html?utm_source=facebook&utm_medium=toimitus
