A vegyes házasság egyik próbaköve a Magyarország-Finnország válogatott labdarúgó-mérkőzés. Ezen a ponton ugyanis normál körülmények között csődöt kell, hogy mondjon az évtizedek óta fennálló összetartás. Viszont október 11-én este a két ország futballistái gondoskodtak róla, hogy semmiképp ne adódjék konfliktus. A pattogó kerek labda kiszámíthatatlansága és a lábszárak ügyetlensége közötti örök diszharmóniát egyedül eddig csak a brazilok tudták megközelítőleg művészi szinten feloldani – igazi fénykorukban, Pelé idejében.
A finnek mentalitásukból adódóan - egyfajta jó értelemben vett virtigli zsiványság és rafinéria híján - valószínűleg soha nem fognak olyan szinten gurítani füvön, mint ahogyan a hokit művelik a jégen, nekünk pedig futballban továbbra is marad, mint a magyar jégkorongsportban, a „B” csoportos színvonal. Még a mérkőzés előtt, taglalva a lehetséges végkifejleteket, nyugtáztam magamban, hogy legyen bár győzelem vagy vereség, a frusztrációt mindenképpen feloldjuk. Azonban hogy a futball-világranglista huszonhetedik (H) és hetvenkettedik (FI) helyezettjének összecsapásából házastársi kapcsolat szempontjából a legideálisabb gól nélküli döntetlenre futja csak, nem jött elő legmerészebb álmaimban sem.
2011. október 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése