"Megállapítni az időnek,
A mult ködébe sietőnek,
Rohanó kerekét,
Bírván szelíd ének hatalmát,
Örökéltűvé tenni a mát
S tegnap történetét."
Arany János
Kerékpárral az Alföldön át
A NAGYKŐRÖSI SÍRKÖVEKTŐL
A NAGYSZALONTAI LEGFÁJÓBB SÍRHALOMIG
Szeptember 22. Nagykőrös - Szarvas (95 km)
A Nagykőrösi Református Temetőben
Szalontán régtől divat volt a fejfákat sírirattal ellátni. Nagykőrösön Arany már mint országosan ismert költő tiszteletből, illetve felkérésre alkotta meg sírverseit, s ezeket az erdeti, Arany korabeli sírköveket az utókor gondosan megőrizte.
Arany János-emlékek a városban
Szemben a kőpaddal az Arany család: a költő és felesége, Ercsey Julianna; lányuk, Arany Julianna; fiuk, Arany László, valamint Julianna férje, Szél Kálmán nagyszalontai református pap.
Az 1850-es években a Magyar Tudományos Akadémia hét tagja tanított a nagykőrösi gimnáziumban.
Arany János: A tanári kar
Arany János íróasztala
Mobiltelefon-töltés és "királydinnye" a Bögi Csárdában
Az alföldi királydinnye növénnyel eleddig csak Petőfi Az alföld című versében találkozhatott a magamfajta dunántúli ember: "A csárdánál törpe nyárfaerdő / Sárgul a királydinnyés homokban;" - személyesen hál' Istennek most sem, de a "szomjas betyárok" eligazítása szerint a kerékpárosnak arrafelé kerülnie kell a ráhajtást a bogáncsnál valamivel kisebb, tüskés termésére, mert különben már a defektvédett belső sem segít...
Újbög - Nagyrév,
a tiszai kompátkelő
Az olasz származású Bolza-család szarvasi kastélya; előterében a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas
Szeptember 23. Szarvas - Gyula (57 km)
"A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményű csárda;"
Petőfi Sándor: Az alföld
"Kondorosi csárda mellett / Gulya, ménes ott delelget: / Csárdabeli szép asszonynál / Bort iszik az öreg bojtár.
Öreg-bojtár, kis-számadó / A főcsikós után való, / Leányokért élő-haló, / Menyecskék kedvire való.
Héj, kocsmáros, Hova lett kend? / Furcsa rovás megy odabent: / Hiba van a kréta körül / Egyet felír, kettőt törül.
Héj, kocsmáros, eb az ingét! / Elszeretik a menyecskét!... / El van az már réges-régen, / Afelől már alhatik ken'."
Arany János: A betyár
Miközben az ember a nagykörösi sírkövektől a nagyszalontai sírhalom felé tart, megható emlékhelyre lel Gyula külterületén, közvetlenül a kerékpárút mellett.
Ki ne emlékezne a tragikus sorsot ért Szatmáry Nikolettre, az eltűnt kisleányra, akinek a földi maradványait később itt találták meg a közelben...
Szeptember 24. Gyula - Nagyszalonta - Gyula (77 km)
A magyar oldal
Az erdélyi (romániai) rónaságon
Látogatóban Arany Jánosnál
Petőfi Sándor vázlatos rajza
a szalontai Csonkatoronyról...
... és Arany Jánosról
A város újjáépítésére és a Csonkatorony védelmére Bocskai István erdélyi fejedelem 1606-ban 300 hajdúkatonát telepített Nagyszalontára.
A költő fia, Arany László az 1885-ben létesített Emlékszoba részére relikviákat adományozott édesapja tárgyi hagyatékából. Később ez a berendezés szolgált alapjául a Csonkatoronyban 1899-ben megnyitott Arany János Emlékmúzeumnak.
Csonkatorony
Arany János Emlékmúzeum (részlet)
Babérlevelek a múzeum megnyitására (1899) hozott koszorúkból
Arany János egykor volt Magyar Tudományos akadémiai szobaberendezése a Csonkatoronyban
"Híre pora sincsen már az öreg háznak,
Honnan elindultam földi utazásnak,"
Arany János: Az "öreg" házról
a nagyszalontai református temetőben
Arany János írja egyik levelében a költőtárs és barát Tompa Mihálynak: "Évek óta ábrándozom a gondolattal, hogy visszamehessek Szalontára".
Arany lánya - Juliska - a nagyszalontai református paphoz ment feleségül; 24 éves korában kislányának, Piroskának a világra hozatala után fél évvel elhunyt. Aranynak ez a sírig tartó, vigasztalan gyásza vetett véget a hazaköltözési terveknek.
Piroskát az Arany-nagyszülők vették magukhoz és nevelték fel a félárva kisunokát.
gabor Nagyszalontán 2024. szeptember 24-én
